Sziasztok,
Nem semmi, hogy ezek szerint azért legtöbbünk számára olyan maradandó emlék (kinek jobb, kinek rosszabb) volt ez az idõszak, hogy egyrészt van egy ilyen topik, másrészt még hozzászólások is érkeznek. Most teljesen random keveredtem ide, de jó volt olvasni, hogy kivel mi történt. Egy körrel keményebb, hogy még megvan a userem és a jelszóra is emlékeztem.
Az biztos, hogy elképesztõen hálás vagyok azért, hogy a korábbi hozzászólásokat már nem lehet elérni, mert így felnõttként belegondolva azért elképesztõen idegesítõen viselkedtem legtöbbször és borzalmasan meg szerettem volna felelni mindenkinek. Annyira, hogy még akkor sem hagytam abba és pusholtam tovább, mikor nyilvánvalóan túl volt tolva a szivatásom is. Ez nyilván oda vezetett, hogy brutál mennyiségû hülyeséget csináltam az idiótaságtól a vállalhatatlanig. Nagy szerencse, hogy pont akkor voltam idétlen fiatal gyerek, hogy még pont nincs annyi internet history a hülyeségeimrõl.
Ahogy Bé is írta (bár basszus, azt is ~9 éve kommentelte), azt gondolom, hogy tényleg eltelt annyi idõ, hogy senkiben ne legyen tüske, bennem sincs. Ha esetleg valakit én bántottam volna meg, attól elnézést kérek.
Érettségi után én is megindultam az ELTE-IK programtervezõ informatikus képzésén, majd 3 szemeszter kellett ahhoz, hogy belássam, hogy az érdeklõdésem nem igazán esik egybe a magas szintû matematikával. Ezen nyilván nem segített az sem, hogy mint a legtöbb kezdõ egyetemista, az elsõ egy-két félévben sok mindennel foglalkoztam, kivéve a tanulással. Itt már nem volt elég az, ami gimiben, hogy órán figyel az ember, aztán abból lehoz egy négyest, kis készüléssel meg sima az ötös. Bár ugye az egyetemen még az órák látogatása is okozott némi kihívást. Élménynek amúgy nem volt rossz, sok jó baráti-szakmai kapcsolatot sikerült kialakítani (sõt, ami kemény, hogy teljesen random egy kurzusra kerültem Zrokkyval, ha jól emlékszem valami webfejlesztés volt), de ráébresztett, hogy sem Budapestet, sem ezt a szakmát nem szeretném igazán. Ahhoz meg kicsit drága volt, hogy csak úgy szenvedjek vele évekig. Fél évig melóztam irodai munkát még Budapesten, majd beadtam az új egyetemi jelentkezést.
Éles váltással Pécsre költöztem, és végülis itt végeztem el a közgáz BSC-t (kereskedelem és marketing szakirányon), majd itt is helyezkedtem el és most is itt dolgozom egy szoftverfejlesztõ cégnél marketingesként. Szeretem, izgalmas, a társaság és a pénz is jó. Elõtte 7 hónapot gyakornokoskodtam multinál, tetszett, a pénz is jó volt, de nem akartam Budapesten élni.
Idén 17. éve vagyok együtt a feleségemmel, akivel még akkor szerettünk egymásba, mikor nagyban ment még a mindenféle fórumozás. Épp a COVID indulásakor vágtunk bele a lakásvásárlásba, az izgalmas volt, de végülis semmi nagyobb fennakadás nem volt, lement rendben.
Akikkel tartom a kapcsolatot: Aluval és Tazival néha beszéltünk/beszélünk Facebookon, Nonee, Lecsó, Imurai, Worm4000, Zrokky is ismerõseim, de nem igazán aktív a kapcsolat, néha kommentelünk egymás posztjához. Aluval még egy rohadt régi sziget fesztiválon találkoztunk.
Alu, Lecsó és Tazi is zenélnek, mindenki frankó cuccokat csinál, érdemes követni õket, nálam nagyon betalált a
Gridscape Tazartól.
Teljes mindfuck volt, hogy a családban volt aki járt valami grafikus képzésre, és random családi ebédnél mutatta a képeket, és volt egy macskás/kutyás festmény, amit Tea csinált.
Bé blogját egyébként követtem (Alu küldte a linket), frankó volt végig, kár, hogy az újat már nem írod.
Összességében nálam elég jól alakult a dolog, jelenleg a meló mellett van néhány hobbi és sidehustle (smarthome rendszerek kialakítása) is.
Üdv,
Zsiráf