Kiből mi lett...

[Firenze]

Sziasztok!

Régen sokan közülünk kurva sokat nyomtuk itt az életet, igen még középiskolás voltam éljen. Érdekelne ilyen hülyeség, hogy ki hová jutott az életben, a régi fórumozók közül. Régen nagyon sokat gondoltam rátok, bár sosem találkoztunk de néha gondolok még a régi fórumos dolgokra.
Jó érzés volt ilyen közösségi siteon lenni ahol az álmainkat próbáltuk létrehozni, egy játékot létrehozni amiben megjelenik a saját kis fantáziavilágunk. Igen jó érzés volt itt lenni, és csinálgatni ezeket a dolgokat... Felesleges regéket írnom, mert ti is átéltétek.

Csak annyi érdekelne, hogy ki mire juttott ennek az életnek nevezett cuccban, te hát kivel mi történt stb, sokan felnőttünk stb... Ki vesztette el a régi szép fantáziavilágot, és süllyedt bele a társadalom bugyrába, ki nem? Érdekelne az ilyesmi, ha van kedvetek légyszives irjátok le. Most igy akit névről is emlékszem:
 Lecsó, Tea, Tazar, Nagymester B, Johhny B, Szirka, őőő... meg nem is tudom még ki igazán, de majd írtok ti is, jah DMG pl
De a régiek irhatnának.

Magamról:
Hülye nácinak tartottatok, egy időben az is voltam, aztán mérséklődtem, manapság nem érdekle a politika. Elmentem a karrierusta hülyeség vonalon, amit utólag ne mtudom megérte-e. A jól kereső faszok körébe léptem viszont beléptem az antiszociális faszverőkébe. Kinnt dolgoztam egy évet németben programozóként(igen a programozást főleg az rpgmakerben tanultam meg), de agyrobbanást kaptam aztán rájöttem mi a faszért csinálom az egészet ha nem tudom normális dolgokra fordítani a pénzt amit megkeresek.

Manapság pesten élek 26 leszek, aztán kb barátok meg minden nélkül. Meg egy faszom adag hülye antiszocális hobbival, de az eléggé megrögzött, begyepesedett gondolatoktól amik antiszociálissá tettek nem nagyon tudok szabadulni. De mindegy is, próbálok javítani mindenen ez van.

Ha valakinek van kedve leírhatja ugyanígy:D

[Ishar]

Hihetetlen, hogy ez a regisztrációm még létezik.
Tegnap unalmamban felnéztem ide, és megláttam Firenze hozzászólását. Aludtam rá egyet, hogy válaszoljak-e, végül úgy döntöttem, megteszem.
Valami evidenssel kezdeném: nem mindenkivel váltunk el puszipajtásokként, de bármiről is volt szó, talán eltelt annyi idő, hogy ennyi év távlatából senki ne tartson haragot. Fiatalok voltunk és bohók, tizenévesként nyilván mindenki sok olyat tesz és mond, amit később megbán. 25 vagyok már, nem 16, kicsit nyugisabb jellem lettem. Ha valakiben még mindig lenne tüske, attól bocsánatot kérek.

Röviden összefoglalva elvégeztem a mérnök infót, jó pár éve felhagytam a fakardozással, a relatív közeli múltban nagyjából a kelta témával is. Ez utóbbit elég komoly szintig elvittük, rengeteg helyre hívtak fellépni, egész sok ember volt a csapatban, előfordult több ezres közönség is. Még vasat is kohósítottunk, erről van egy dokumentumfilm Youtube-on Úton a vaskor felé címmel.

Az egyetem elvégzése után/közben egy évig irodában dolgoztam, ami remek volt abból a szempontból, hogy biztos legyek benne, mennyire nem való ez nekem. Idén tavasszal a legjobb barátomékkal (férj és feleség) gondoltunk egy nagyot, és minden spórolt pénzünket összedobva kiköltöztünk egy mezőre, hogy tanyát építsünk. Jól haladunk, külön fedél van a fejünk fölött, kutunk van, nekem még néhány csirkém is. Persze ezek még csak kezdeti szárnypróbálgatások, de bizakodó vagyok. Kalandjaim nyomon követhetők a parasztblues.atw.hu oldalon.

A régiek közül Teával, Tazarral, Brazillal, Dannal, Ronnal és Wishcow-val tartom úgy-ahogy a kapcsolatot, de közel se annyira, mint régen. Többiekkel fogalmam sincs mi van, Kildarról és Petroról a legutolsó infóm az volt, hogy fakardoznak, többiekről évek óta nem hallottam semmit.

B

[Firenze]

Hihetetlen, hogy ez a regisztrációm még létezik.
Tegnap unalmamban felnéztem ide, és megláttam Firenze hozzászólását. Aludtam rá egyet, hogy válaszoljak-e, végül úgy döntöttem, megteszem.
Valami evidenssel kezdeném: nem mindenkivel váltunk el puszipajtásokként, de bármiről is volt szó, talán eltelt annyi idő, hogy ennyi év távlatából senki ne tartson haragot. Fiatalok voltunk és bohók, tizenévesként nyilván mindenki sok olyat tesz és mond, amit később megbán. 25 vagyok már, nem 16, kicsit nyugisabb jellem lettem. Ha valakiben még mindig lenne tüske, attól bocsánatot kérek.

Röviden összefoglalva elvégeztem a mérnök infót, jó pár éve felhagytam a fakardozással, a relatív közeli múltban nagyjából a kelta témával is. Ez utóbbit elég komoly szintig elvittük, rengeteg helyre hívtak fellépni, egész sok ember volt a csapatban, előfordult több ezres közönség is. Még vasat is kohósítottunk, erről van egy dokumentumfilm Youtube-on Úton a vaskor felé címmel.

Az egyetem elvégzése után/közben egy évig irodában dolgoztam, ami remek volt abból a szempontból, hogy biztos legyek benne, mennyire nem való ez nekem. Idén tavasszal a legjobb barátomékkal (férj és feleség) gondoltunk egy nagyot, és minden spórolt pénzünket összedobva kiköltöztünk egy mezőre, hogy tanyát építsünk. Jól haladunk, külön fedél van a fejünk fölött, kutunk van, nekem még néhány csirkém is. Persze ezek még csak kezdeti szárnypróbálgatások, de bizakodó vagyok. Kalandjaim nyomon követhetők a parasztblues.atw.hu oldalon.

A régiek közül Teával, Tazarral, Brazillal, Dannal, Ronnal és Wishcow-val tartom úgy-ahogy a kapcsolatot, de közel se annyira, mint régen. Többiekkel fogalmam sincs mi van, Kildarról és Petroról a legutolsó infóm az volt, hogy fakardoznak, többiekről évek óta nem hallottam semmit.

B

Hi!

Téged valahogy mindig ilyesmi helyen képzeltelek el, így a semmi közepén egyedül. Nagyon jó a blogod, sok sikert TÉNYLEG a dologhoz.
Én is így vagyok ezzel a irodai munkával, sajnos nem igazán emberhez illő. Mármint a szerep amit fel kell venned, álszenten kell kedveskedni, és jóban lenni, öltönyben, szépen kiöltözve. Ezt úgy bírtam ki sokáig hogy ilyen business módon produktívan fel próbálsz törni a létrán hogy magasabbra kerülj stb. Az élvezetes volt, és akkor élveztem is az egészet. Az életemet felraktam erre a dologra. Aztán történt valami, konfliktusok a magasabbrendűvel, aztán utána csak vártam hoyg leteljen a szerződés.... Igen leggyakrabban nekem is az volt, a gondolataim nagyrésze arról szólt hogy milyen jó lenne kinnt lenni az erdőben, és bogyókat enni, mint a hülye ősi ember, csak gyűjtögetni élelmet, vadászni stb. Ez a társadalom szarság ami felépült teljesen köli az emberi ösztönöket az emberből.... Előírják hogy kell viselkedni, szépen ebszélni udvariasnak lenni... Akkor is amikor nem vagy kedves, meg nincs jó kedved.
Az ilyen ősi életmódhoz való kötődés nekem nagyon megerősödött 2 évi irodai szarság után nekem is, de valahogy nem tudom, így hogy most nincs munkám így kényelmes hogy nem kell ezeket a szarságokat csinálni aztán élhetek mint a madár akár Pesten vagyok akár nem. A városi létnek vannak azért jó dolgai is, teszem fel lemész a boltba és megveszel mindent, és az élelmi szükségleteid helyett valami más szükségletedre koncentrálhat az ember, és ez az önmegvalósítás például.  Persze ez nálam nem sikerül általában.
Nah, azthiszem ennyit akartam írjatok mééég. Amúgy már elárulhatom anno Tea volt a titkos kedvencem itt. Nem tudom miért, de különös egy fazon volt aztán vonzódtam hozzá. De mindenkit nagyobbnak tartottam itt magamnál, és kissebbségi komplexusom volt itt 16 évesen, de pl hazajöttem ak özépsuliból egyből jöttem fel ide hogy megnézzem mi zajlik itt. Elég negatív hatásai voltak is ennek a fórumnak, mivel kb itt jött ki az hogy pánikszerűen elkezdtem aggódnni amiatt hogy ki mit gondol itt rólam, és ez átvetült az életre is keményen, ami meghatárlozta a kis szürke jövőmet is.
Nah érdekes na.

[Firenze]

Az amúgy meg jó hogy ennyi emberrel tartod a kapcsolatot, kakor már értelme votl itt cselekedned. Nekem pl nem maradt meg senki, meg nem is alakult ki semmilyen kapcsolat...  Kb sok értelme nem volt ide járni ...

Mondjuk annak jó volt ez az egész hogy 15 évesen itt lenni, és kicsit álmodozni hogy milyen híres játékfejlesztő leszek stb, meg milyen jó lesz felnőni. aztán beálltam a sorba, a robotok közé, felnőve még szarabb ha hülye vagy. Nehezebb is már változni, mert eldöntött életudad aztán annyi.

[Firenze]

Olvasva a blogodat ami elég tetszetős, szerintem ebből jó kis pénzt is lehetne csinálni ha pl elkezdenél építeni még házakat, aztán kb minden második ember  azt akarja hogy menekülni a városból stb.... Sokan lennének akik odaköltöznének, egy ilyen házba stb, bérleti díj stb.  Egyébként lehet összefutunk majd, mint írtam van antiszociális hobbim, ez kb az hogy fémkeresőkkel járkálunk az istenháta mögé eldugott történelem előtti kincseket keresni a nagy magyar pusztában, aztán össze vissza járkálunk és mindent látunk, még a városból kimenekült egyéneket is.

[Puli]

Erősen gondolkodtam, hogy írjak-e, de végeredményben nem látom okát, hogy ne tegyem.
Rám anno nem is emlékezhettek sokan túl szívélyesen, görcsösen próbáltam magam elfogadtatni mindenkivel. Ezzel akkoriban nem tudtam mit tenni, 7 évig éltem egyedül az apámmal és miután ő meghalt, nem találtam meg a hangot az emberekkel elég sokáig. Sőt, miután három éve megint feltűntem és posztoltam párat, azon írásaimat újraolvastam, és úgy döntöttem, még 20 évesen sem volt igazán benőve a fejem lágya, ezért nem igazán akartam folytatni.

Én eleinte megpróbálkoztam a programtervező informatikával Egerben, ami jó hely volt, de aztán rájöttem, hogy nem nekem találták ki, egy éven belül kb. ki is vágtak. Pesten végeztem ekkor egy webprogramozói OKJ-s képzést, ez meglepően jól ment, élveztem, megtaláltam benne valamit, ami érdekelt. Elvégeztem mellé még egy rendszergazdai tanfolyamot, így még kezdenem is van miből. Jelen helyzetben persze leginkább szakfordító szeretnék lenni, de mivel posztgraduális, kell előbb valami rendes diploma. Nappali képzésre viszont nem mehetek egyelőre, munkát kell keresnem, mert a tető kb. ránk omlik.
Jelen helyzetben leginkább útikönyveket fordítgatok angolról magyarra, mely nem fizet rosszul. Emellett folyton munkát keresek, de jó, ha 20 pályázott helyről egynél behívnak interjúzni. Nem is nagyon tartom valószínűnek, hogy itthon fogok találni valamit, az utolsó helyen a próbaidő végén elbocsátottak (érdekes módon pont, mikor a projektemmel kész lettem). Egyelőre persze nem nagyon engedhetem meg magamnak, hogy repülőre üljek.
A régiek közül nem tartottam senkivel a kapcsolatot, nem nagyon tudom, kivel mi van. Max Alu facebook-os postjait látom, de úgy igazán róla se tudok semmit, bár nem is érdeklődtem.

[Firenze]

Köszi hogy leírtad, ez általánosságban elmomndható hogy itt mindenki be járta a mérnök informormatikus/programtervezői lépcsőfokot vagy mi? Nagyon default módja a jövőnek, nekem pl anyámék basztak a mérnök infóra mer úgy is annyit ülök a gép előtt stb...  Remélem találsz normális munkát, és sok szerencsét.
Na írjon mindenki.

Ez olyan mint a simpson családba volt egy rész hogy felvették 8 évente hogy ki mi lesz 8 év múlva, aztán ez pont olyan most, és érdekes.  De eddig nem úgy tűnik a társadalom nagy hősei vagyunk:
1. antiszociális karrierizmusba belefájdult hülye (én)
2. a társadalomból kimenekült egyén
3. a társadalomból menekülni akaró egyén.

[Firenze]

Egyébként azon gondolkodtam hogy akik nagy kockák 16 évesen mint mi, makereztünk stb. Hú milyen szó. makerezés... Aztán nem feltétlenül találtuk meg az IT világban az isteni lehetőségeket, mármint ez az egész programozás/ stb dolog addig jó amíg a saját fantáziavilágod bele tudod vinni, és a saját magad dolgait meg tudod csinálni. Úgymond levetítetni játékra stb, azt még élvezni lehet stb, de csak addig, mert valójában ez az egész nagyon szürke és unalmas. Mondjuk webfejlesztést cisnáltok az jó lehet, meg lehet benen találni a saját ölteteid megvalósítására vonatkozó részeket. Én a programozásban találtam meg logikai játékokat amik élvezhetővé teszik ezt az egész gép előtt ülni szakmát.

[Ishar]

Nekem nincs bajom a szakmámmal, csomó alkalmi melót csináltam (pl Teával összeraktunk egy kurvafuttató portált, sajnos már nem elérhető) és csinálok továbbra is, nem fizet rosszul, és szeretem is, én csak a mókuskerékből (napi 8 óra) léptem ki. Szociális életet ugyanúgy, ha nem jobban élek, mint korábban. Mindössze annyi, hogy nem kell minden reggel átvergődni Budapesten, napi X órát fixen más ember álmait építeni, és sárga csekktől sárga csekkig élni. Rezsim nulla forint, fűtésem saját fa, kajára költök egyedül, de arra is egyre kevesebbet, ahogy ezt-azt megtermelek lassacskán magamnak. Autót, internetet tartok fent, ezek viszik még a pénzt, meg időnként kell ruha.
Élek, mint hal a vízben, nálam ez nem valami megrázkódtatás eredménye, hanem egy folyamat logikus lépcsőfoka. 16 éves korom óta jártam az országot, kipróbáltam elég sok extrém dolgot: tudom milyen három napig nem enni, milyen kint aludni decemberben, és fizikai munkából is elég durva dolgokat műveltem (napi 14 óra kőműves segédmunka három héten át, például). Szóval itt nem arról van szó, hogy fuck this shit, és hátrahagytam mindent. Nem vesztem össze se a családommal, se a barátaimmal, csak a billentyűzetet cseréltem ásóra - és azt is csak részben, pénzem továbbra is ebből van.

Programozó életút meg logikus, a mi generációnkban az, hogy sokat ülsz gép előtt, ide vezetett. Szerintem amennyit én gép előtt vagyok, az bőőőven alatta van mondjuk a mostani 16 évesek átlagának. Mondjuk az is igaz, hogy az rpgmaker legalább kreatív elfoglaltság, a humoros képek böngészése meg a Facebook chat kevésbé fejleszt bármit is. Na mindegy, ez hosszú téma lenne.

Megemlíthetem a témát a többieknek, de nem hiszem, hogy nagyon nagy lenne a lelkesedés, szerintem én vagyok a leginkább nosztalgiázós típus a csapatból.

[TaZaR]

Úgylátszik megvan az én userem is még...
Én felemásra értékelem az azóta eltelt időszakot, soha nem éreztem magam igazán boldognak, voltak szar dolgok, de voltak jók is mindig, és most sincs ez másképpen. Na nemtudom, mi az utolsó amit tudtok rólam, úgyhogy mesélem a középsuli utáni időszakot röviden.
Leérettségiztem, ami elfogadhatóra sikerült, így elmentem fősulira, Győrbe... *dobpergés* mérnökinfot tanulni. (pont ugyanazt, ugyanabban az évfolyamban, mint Doggy.) Miután fél évet eltöltöttem piálással, utána tudatosult bennem, hogy ennek így semmi értelme, és otthagytam, visszamentem Zalaegerszegre, és ingázva dolgoztam pár hónapot Szombathelyen, gyártósori rabszolgaként, majd következő szeptemberben Keszthelyen elkezdtem egy OKJs multimédiafejlesztő cuccot, azt normál két év alatt be is tudtam fejezni, mert érdekelt, bár igazi használható szakmát sajnos nem adott. Viszont eszméletlen jókat Starcraftoztunk multimédia rendszertechnika órák alatt.
Aztán próbáltam munkát találni Zalaegerszegen, ami azért nem egy hatalmas város, és lehetőségekből sincs sok, így nem is jött össze semmi. Gyárba semmiképp nem akartam visszamenni. Végül 9 hónapot munkanélküli voltam, nem is tudom már mivel telt el ennyi idő, de valszeg a nagy büdös semmivel. Pedig annyi idő alatt pl befejezhettem és kiadhattam volna egy játékot, amiből akár profitálhattam is volna, de nem, anyámon élősködtem, szégyellem magam.
Aztán ismerettség révén felvettek bringás postai kézbesítőnek, ami a testalkatommal, meg az akkori fizikai erőnlétemmel elég nagy kihívás volt, de valahogy belerázódtam, és megszerettem. Ja és lejött 15 kiló rólam. Az hogy nap elején felveszed a cuccot a postán, kimész, felülsz a bringára, és kiviszed munkaidőben, úgy és olyan módon, ahogy akarod (csak legyél kész vele), az szerintem sokkal nagyobb szabadság, mint amit a legtöbb átlag alkalmazott kap a munkahelyén. Sajnos vége lett ennek is 3 hónappal késöbb, de legalább maradt egy kis pénzem. Közben Tea jelezte, hogy kéne még albérlő a lakásba, ahol van Pesten, és akár jöhetnék, ha van kedv, meg segítene, and stuff. Így fogtam a cuccaimat, meg a kis pénzemet, és feljöttem ide. Belátható időn belül találtam munkát, és azóta is ott vagyok. Ennek már négy éve. Azóta semmikülönös irodai adminisztrációs munkát végzek, ottvagyok napi 10-12 órát, jól fizet magyar viszonylatban, emellett én vagyok a "computer guy" is, meg termékkatalógust szerkesztek az illető cégnek, szóval valamennyire tudom hasznosítani azt is, amihez értek. De amit Firenze is mondott, egy idő után azért az ember belefárad ebbe az irodai dologba. Ez, meg az egész napos lefoglaltság, bár tulajdonképpen elfogadhatóan kezelem a dolgot, én úgy látom. Magánélet már problémásabb, amúgy sem voltam soha túl szociális, és most is nagyon nehezen tartom fennt az emberi kapcsolataimat, illetve gyakran tönkreteszem őket, de mégiscsak ottvannak, és léteznek, és ennek örülök, hogy a fos helyzet, ahonnan jövök, meg amiben felnőttem, legalább ennyire futotta.
Jelenleg azon vagyok, hogy kitörjek ebből a körből, nem akarok mindenféle nagy dolgot mondani, de adok még egy lehetőséget a játékfejlesztésnek. Most éppen olyan idők járnak, hogy egy ember, vagy egy pár emberes csapat megélhet egy saját maguk fejlesztette kisebb, egyszerű projectből, és én egy esélyt mindenképpen adnék a dolognak. Szóval most munka mellett, ami van energiám, időm meg lelkesedésem, az így megy ebbe bele:
http://www.youtube.com/watch?v=kOrbCbXvNMQ (teszt stage)
http://www.indiedb.com/games/neon-grey

Akikkel tartom a kapcsolatot valamilyen szinten: Tea, Ishar (=Nagymester B lulz), Wishcow, Dan, Ron, Sairus, Georgy, Shagor, PhoenixDown, Johnny(TM) újabbak közül Dave (DavidKyo), Zeero. Pár emberről még tudok ezt-azt...