Kiből mi lett...

[Firenze]

Megemlíthetem a témát a többieknek, de nem hiszem, hogy nagyon nagy lenne a lelkesedés, szerintem én vagyok a leginkább nosztalgiázós típus a csapatból.

Nem feltétlenül nosztalgia célból hoztam létre ezt a témát, ti például jó helyzetben vagytok mert megmaradtatok egymásnak barátnak, nekem pl semmi kapcsolat nem maradt fennt, és a személyi kíváncsiság vezetett ehhez az egész, főleg az életutakba, hátha valami exponenciálisan felülívelkedő dologból akár meríthetni lehetne nekem is(talán önzőség),

A blogodat meg frissítsd sűrűbben mert érdekelne mi zajlik ott. Amúgy te tényleg megkomolyodtál, meg normális lettél, érdekes módon az agyrobbanásom óta én meg pont fordítva, nagy komolyságból átmentem a paraszt hülyébe aki azt tesz amit akar és amihhez éppen kedve van, meg azt mond amit akar. A régi barátom, aki lány a napokban a szemembe mondta hogy milyen gyökér vagyok, és úgy bánok a lányokkal mint valami tárgyal, és nagyon megbántottam. (felvetettem a sok éves barátság után, hogy nem szexelünk-e csak úgy...) Szóval elég furcsa ez az egész parasztviselet jól esik belülről viszont kívülről nem leszek több mint egy ösztönlény gyökér vadember, szóval teljesen be vagyok zavarodva.

[Firenze]

Úgylátszik megvan az én userem is még...
Én felemásra értékelem az azóta eltelt időszakot, soha nem éreztem magam igazán boldognak, voltak szar dolgok, de voltak jók is mindig, és most sincs ez másképpen. Na nemtudom, mi az utolsó amit tudtok rólam, úgyhogy mesélem a középsuli utáni időszakot röviden.
Leérettségiztem, ami elfogadhatóra sikerült, így elmentem fősulira, Győrbe... *dobpergés* mérnökinfot tanulni. (pont ugyanazt, ugyanabban az évfolyamban, mint Doggy.) Miután fél évet eltöltöttem piálással, utána tudatosult bennem, hogy ennek így semmi értelme, és otthagytam, visszamentem Zalaegerszegre, és ingázva dolgoztam pár hónapot Szombathelyen, gyártósori rabszolgaként, majd következő szeptemberben Keszthelyen elkezdtem egy OKJs multimédiafejlesztő cuccot, azt normál két év alatt be is tudtam fejezni, mert érdekelt, bár igazi használható szakmát sajnos nem adott. Viszont eszméletlen jókat Starcraftoztunk multimédia rendszertechnika órák alatt.
Aztán próbáltam munkát találni Zalaegerszegen, ami azért nem egy hatalmas város, és lehetőségekből sincs sok, így nem is jött össze semmi. Gyárba semmiképp nem akartam visszamenni. Végül 9 hónapot munkanélküli voltam, nem is tudom már mivel telt el ennyi idő, de valszeg a nagy büdös semmivel. Pedig annyi idő alatt pl befejezhettem és kiadhattam volna egy játékot, amiből akár profitálhattam is volna, de nem, anyámon élősködtem, szégyellem magam.
Aztán ismerettség révén felvettek bringás postai kézbesítőnek, ami a testalkatommal, meg az akkori fizikai erőnlétemmel elég nagy kihívás volt, de valahogy belerázódtam, és megszerettem. Ja és lejött 15 kiló rólam. Az hogy nap elején felveszed a cuccot a postán, kimész, felülsz a bringára, és kiviszed munkaidőben, úgy és olyan módon, ahogy akarod (csak legyél kész vele), az szerintem sokkal nagyobb szabadság, mint amit a legtöbb átlag alkalmazott kap a munkahelyén. Sajnos vége lett ennek is 3 hónappal késöbb, de legalább maradt egy kis pénzem. Közben Tea jelezte, hogy kéne még albérlő a lakásba, ahol van Pesten, és akár jöhetnék, ha van kedv, meg segítene, and stuff. Így fogtam a cuccaimat, meg a kis pénzemet, és feljöttem ide. Belátható időn belül találtam munkát, és azóta is ott vagyok. Ennek már négy éve. Azóta semmikülönös irodai adminisztrációs munkát végzek, ottvagyok napi 10-12 órát, jól fizet magyar viszonylatban, emellett én vagyok a "computer guy" is, meg termékkatalógust szerkesztek az illető cégnek, szóval valamennyire tudom hasznosítani azt is, amihez értek. De amit Firenze is mondott, egy idő után azért az ember belefárad ebbe az irodai dologba. Ez, meg az egész napos lefoglaltság, bár tulajdonképpen elfogadhatóan kezelem a dolgot, én úgy látom. Magánélet már problémásabb, amúgy sem voltam soha túl szociális, és most is nagyon nehezen tartom fennt az emberi kapcsolataimat, illetve gyakran tönkreteszem őket, de mégiscsak ottvannak, és léteznek, és ennek örülök, hogy a fos helyzet, ahonnan jövök, meg amiben felnőttem, legalább ennyire futotta.
Jelenleg azon vagyok, hogy kitörjek ebből a körből, nem akarok mindenféle nagy dolgot mondani, de adok még egy lehetőséget a játékfejlesztésnek. Most éppen olyan idők járnak, hogy egy ember, vagy egy pár emberes csapat megélhet egy saját maguk fejlesztette kisebb, egyszerű projectből, és én egy esélyt mindenképpen adnék a dolognak. Szóval most munka mellett, ami van energiám, időm meg lelkesedésem, az így megy ebbe bele:
http://www.youtube.com/watch?v=kOrbCbXvNMQ (teszt stage)
http://www.indiedb.com/games/neon-grey

Akikkel tartom a kapcsolatot valamilyen szinten: Tea, Ishar (=Nagymester B lulz), Wishcow, Dan, Ron, Sairus, Georgy, Shagor, PhoenixDown, Johnny(TM) újabbak közül Dave (DavidKyo), Zeero. Pár emberről még tudok ezt-azt...

Köszi hogy leírtad, tudod tetszett benned? A nagy őszinteség és beismerés, ebben a leírásban is tele van ilyesmivel. Régen votl egy blogod, mindig frissítgettem, hátha nyomsz új bejegyzéseket, mert nagyon érdekelt. (Valami olyasmi rémlik hogy nem akart veled táncolni senki az szalagavatón vagy mi...) És ez kemény hogy leírtad, én például annó nem írtam hogy le hogy mekkora lúzer voltam, pedig az voltam, aztán próbáltam előadni valami fost... Te tényleg nagyon kedves figura vagy, legalábbis az jött le nekem, meg hogy mindenki fikázott, de te nem igazán sose, és ez furcsa volt. Mármint empatikusan kedves vagy, aztán nem akarsz mást a porba alázni játékból. Én például nem vagyok ilyen...

A játékfejlesztés témát én is elkezdtem komolyabban, egy RTS motort írtam Game makerben, nagyon sok órát rápazaroltam, illetve fizettem egy csomót grafikusoknak, modellekért stb, súlyosan.... Vissza gondolva nagyon negatív dologgal gondolok vissza, mert beleöltem többszáz munkáórát és csak utána fogtam fel hogy manapság ez lehetetlen... Főleg egyedül megcsinálni... Senki nem hitt bennem, aztán végül elsorvadt az egész, és csak a negatív érzés maradt. Remélem neked nem lesz ilyen negatív érzés a jövőben, sok sikert ebben is, meg mindenben.

[Ishar]

A régi társasággal a kapcsolatunk is inkább csak haverség, mint barátság. Teán kívül senkivel se találkoztam úgy rendszeresen, csomó embert évtizedes online ismeretség után se láttam személyesen egyáltalán. Inkább régebben merítettünk ebből hasznos tapasztalatokat mi is, mostanában kevésbé.
Azért ha igazán olyan emberi kapcsolatokat akarsz kialakítani, amire bátran támaszkodhatsz, ennél jóval többre van szükség. Most ezzel nem azt mondom, hogy soha nem segítettünk egymásnak, meg nem lehetett ránk alapozni, csak azt, hogy kapásból tudnék legalább húsz olyan embert mondani, akikhez előbb fordulnék, ha bármi komoly bajom lenne, és én azért még mindig antiszociális vagyok.

[Firenze]

Azért kíváncsi leszek hogy fogod csinálni télen, amikor kinnt rohadtul nincs mit csinálni, arra vannak terveid? Ilyen kietlen helyen barátnőt is nehéz találni, ezt hogy fogod kezelni?

[Ishar]

Lesz dolog télen is bőven, pl erdőirtás. A hely annyira nem kietlen, Vácra bemenni negyed óra, egy óra alatt Pesten vagyok, és maga a falu is 1600 fős. De tény, valami shájt jó lenne szerezni mindehhez. Igazából ez az egyetlen dolog, amit hiányolok az életemből, minden más tök jó így.

[Johnny(TM)]

Hali mindenkinek!

Rég nem hallottam felőletek, de most Taz megmutatta nekem ezt a topicot, ezért gondoltam gyorsan én is teszek egy jelentést. Miután elhagytam az oldalt, tartottam még a kapcsolatot egy ideig vele, Teával meg Magussal, de aztán végül csak Taz maradt, akivel néha el is mentünk sörözni pár helyre. (nem beszélve a közös lan gamerkedéseket).

Szóval a karrier nevezetű dolog nem úgy megy, ahogy terveztem. Próbáltam programozás területen elhelyezkedni, fél évig voltam is programozó egy egerszegi cégnél, de utána egy programozót el kellett küldeniük, és hát én voltam a fiatal, ezért lapátra kerültem. Pesten is próbálkoztam egy ideig, de akármilyen jónak találtak az interjúkat, nem lett siker. Elkezdtem gyárban dolgozni, ahol ez idő alatt legalább valami pénzt kerestem, csajoztam egyet, aztán mindennek vége lett. Most épp külföldön vagyok és hajón pincérkedek már harmadik hónapja, de még mindig bennem van, hogy programozhatnék valamit, akár játékfejlesztőnek is elmennék. Mivel egyetemi tanulmányaimat meg kellett szakítanom családi okokból, ezért az esélyeim továbbra is minimálisak. Remélem a többiekkel minden rendben van.

[Ishar]

Ezt így elég lehangoló volt olvasni. Legalább ez a pincérkedés dolog bejön? Szóval abból, amit leírtál, az jön le, hogy a múltad elég döcögősre sikerült. Most jobb, vagy szar az egész, és még mindig váltani kéne?

[Firenze]

Hali mindenkinek!

Rég nem hallottam felőletek, de most Taz megmutatta nekem ezt a topicot, ezért gondoltam gyorsan én is teszek egy jelentést. Miután elhagytam az oldalt, tartottam még a kapcsolatot egy ideig vele, Teával meg Magussal, de aztán végül csak Taz maradt, akivel néha el is mentünk sörözni pár helyre. (nem beszélve a közös lan gamerkedéseket).

Szóval a karrier nevezetű dolog nem úgy megy, ahogy terveztem. Próbáltam programozás területen elhelyezkedni, fél évig voltam is programozó egy egerszegi cégnél, de utána egy programozót el kellett küldeniük, és hát én voltam a fiatal, ezért lapátra kerültem. Pesten is próbálkoztam egy ideig, de akármilyen jónak találtak az interjúkat, nem lett siker. Elkezdtem gyárban dolgozni, ahol ez idő alatt legalább valami pénzt kerestem, csajoztam egyet, aztán mindennek vége lett. Most épp külföldön vagyok és hajón pincérkedek már harmadik hónapja, de még mindig bennem van, hogy programozhatnék valamit, akár játékfejlesztőnek is elmennék. Mivel egyetemi tanulmányaimat meg kellett szakítanom családi okokból, ezért az esélyeim továbbra is minimálisak. Remélem a többiekkel minden rendben van.

Üdv!

Sok sikert kinnt, és kitartás a továbbiakban. A külföldi munkát csak pénzgyűjtésre használod, vagy huzamosabb ideig akarsz kinntl enni? Elég furcsa hogy kiemeled hogy becsajoztál, ezekszerint nem sűrűn történik meg, sok sikert ebben is(én is szarul állok ilyen téren. ). Köszi hogy leírtad, remélem megtalálod később amiben megtalálod önmagad(j. programozás etc... )

[Johnny(TM)]

Üdv!

Sok sikert kinnt, és kitartás a továbbiakban. A külföldi munkát csak pénzgyűjtésre használod, vagy huzamosabb ideig akarsz kinntl enni? Elég furcsa hogy kiemeled hogy becsajoztál, ezekszerint nem sűrűn történik meg, sok sikert ebben is(én is szarul állok ilyen téren. ). Köszi hogy leírtad, remélem megtalálod később amiben megtalálod önmagad(j. programozás etc... )

Ja későn csajoztam be, de legalább jó érzés volt megosztani, hogy azért nálam is mennek ezek a dolgok. A munka néha fárasztó, de kezdem megtanulni beosztani az időmet. Kicsit azzal viccelődünk, hogy ezt csináljuk katonaság helyett, mert mindig korán kell kelni, és nincs pihenőnap. Hogy meddig fogom csinálni, azt még nem tudom, de most még jól érzem magam.

[qwerjoe]

Hali!

Nem hiszem, hogy túl sokan emlékeznének rám, úh nem is leszek túl hosszú ( bár egyszer még egy MD találkozóm is voltam! )

Én kb. 12-13 évesen [nem emlékszem igazán...] voltam aktívnak mondható tagja ennek a közösségnek, ennek megfelelően sok hülyeséget írtam / csináltam, amiért meg is kaptam a magamét, amit utólag is köszönök. Miután a fórumot elhagytam jött egy jó 4-5-6 év Ragnarok Online korszak, annyi szerencsével, hogy viszonylag hamar elkezdtem pár magyar szerveren adminoskodni, ami nálam leginkább az NPC scriptek írását jelentette, a vége felé pedig a szerver kódjában való turkálást. ( turkálás alatt azt kell érteni, hogy az algoritmikus gondolkodás a Maker + scriptelgetésnek köszönhetően megvolt, de a '.' és a '->' közötti különbség fekete mágiának számított [C / C++] ).

Majd az érettségim évében már egészen megkomolyodtam, sikeresen átültettem az online szociális készségeimet a valóságba, felköltöztem pestre kollégiumba, ahol ezt csak tovább tökéletesítettem, nem kevés alkohol elfogyasztása mellett persze... Most 22 vagyok a Bsc 4. évét nyögöm, de mellette már 1,5 éve programozóként dolgozom egy nagyobbnak mondható magyar cégnél.

Szóval jelenleg minden szépnek és jónak látszik, jah.. és mostanában viszonylag gyakran járok fel ide nosztalgiázni. néha visszaolvasom a 12 éves önmagam posztjait, jókat röhögök a hülyeségeimen, és néha egészen meglepődöm, amikor felfedezem - most már szorosan személyiségemhez tartozó - jellemzőim kezdeti megnyilvánulásait.